03.
2013.augusztus, szeptember , október ,
Azok az utálatos szörnyű mellékhatások.
2013.08.14.-én Csontszcintigráfia vizsgálaton volt Évi , hogy kiderítsék van e a csontjaiban áttét , mivel
nagyon fájt a sarka , bokája . Az eredménye majd később lesz meg.
Nagyon hamar , szinte napokkal az első kemója után, ahogy beígérték Évinek megtörtént .
Erősen elkezdett hullani a haja, és émelyegni szédülni és minden izma és csontja fájt.
A hasba szuri is kezdett szép kék térképpé válni a hasán, amit minden nap újra és újra be kellett adnia magának.
Erről is beszéltünk még a kemó előtti napokban Évimmel, hogy mire számíthat , milyen cudar mellékhatásai lesznek ennek a gyógyító méregnek.
Szerettem volna felkészíteni a lelkét ,hogy könnyebben viselje majd . De lehet felkészíteni és könnyíteni ezen egyáltalán?
Tudjuk ,hogy kinő majd a haj a kemó után . De a haj elvesztése egy nőnek és azt elviselni sokkal nehezebb szerintem mint egy férfi embernek .
Hol viccesen , hol komolyan adtam elő neki , milyen új frizurája lesz , és jókat nevettünk kínunkban
mikor ezerféle sapkát és kendőt próbáltattam fel vele egyik délután.
Soha nem feledem el , hogy nekem a kemótól amolyan Gusztávosra sikeredett csak pár szál maradt a fejem búbján,
ami jobbra balra fityegett a fejemen.
Én kendővel oldottam meg ezt a kérdést amolyan vadmotoros színes kendővel, amolyan Csillásan ezt a kérdést.
Évi a parókát választotta , különböző kis sapkákkal cserélgetve.
Megelőzve a hatalmas hajhullást levágta tüsire , ami még megmaradt abból a finom szálú selymes hajából.
Nagyon nehezen szokta meg szerintem , a nyári melegben még kényelmetlenebbé és türelmetlenebbé tett volna bárkit.
De Ő hősiesen tűrte ezt is.
Nem tagadom legelőször nagyon furcsa volt abban a parókában látnom, de lassan megszoktam az új Évi külsőt.
De ahogy mesélte, sok ismerőse elment mellette az utcán, nem ismerték fel. Jó kis álca volt.
Szerintem eleinte nem is bánta ezt , nem kellett magyarázkodnia , nem kellett látnia azokat a sajnálkozó megdöbbent pillantásokat .
Telefonon és a neten naponta tartottuk a kapcsolatot , sokszor találkoztunk is , így közel maradtunk egymáshoz.
Amikor erősebbnek érezte magát és engedett az erőszakomnak , a két kemó közt elutaztunk a Bőszénfai állatkás parkba is ,
ahová régebben olyan szívesen kísért el engem, egy jó kis fotós túrárára, állatsimogatásra.
Természetesen rövidebb sétát tettünk , nem akartam teljesen kifárasztani .
Bettinket is meglátogattuk és jól kibeszélgettük magunkat , minden történést és fejleményt átbeszéltünk vele is.
Botondka szülinapját is megünnepeltük egy nagy tortával. Öröm volt nézni ahogy össze maszatolja magát vele.
Sajnos távolabb lakik tőlünk Betti , így csak ritkán tudjuk látni egymást , de telefonon tartjuk a kapcsolatot vele is .
De a valóban nehéz pillanatokat sajnos egyedül kellett megélnie és túlélnie.
Azokat a hosszú álmatlan, fájdalommal teli éjszakákat , az émelygős , szédelgős hányingeres hajnalokat , az étvágytalan nappalokat .
Amiről másoknak soha nem beszélt.
Próbált mindvégig önnáló maradni , még akkor is ha nagyon fájt és gyenge volt és legszívesebben ordított volna a kétségbeeséstől és a félelmeitől.
Nem mutatta soha senkinek kifelé mit is érez valójában.
Ő még ekkor is csak adott és adott mindenkinek!
A gyerekeinek , az unokáinak , az anyukájának és az ismerőseinek , munkatársainak és főleg nekem !
A szeretetét a gondoskodását a lelkét !
Ő egy igazi jó lélek , ha angyalok vannak itt a földön hát Ő az !
Nagyon hamar elteltek a napok és sorban jöttek a kemók, amiket 3 hetente csurgattak belé.
Egyre erősödtek a mellékhatások is .
Közben én végig ott voltam mellette és próbáltam erősnek látszani és támogatni őt amiben csak kellett, amiben engedett.
Végig beszélgettük a kezeléseket és pár betegtársával össze is ismerkedtünk .
Ők is elmesélték a saját tapasztalataikat és rémtörténeteiket. Mindenki másképp élte meg , hisz ahányan annyi félék vagyunk.
Nagyon erős volt mindvégig és nagyon megakart gyógyulni az én drága barátnőm , nagyon büszke vagyok rá.
A harmadik kemó után mindenféle ellenőrző vizsgálatok következtek , hogy megnézzék zsugorodott e a szörny .
CT, Mammográfia, UH , vérvételek.
Minden rendben volt , a daganat nagyon kemény göcsörtté változott betokosodott .
Jöhet a műtét!
A műtét ami majd megmenti , ami után még következő kemók és sugarak hada jön , de ne szaladjunk ennyire előre.
Az orvosa nagyon meg volt elégedve használt a kemó a többi nem számít.
Újabb feladatok vártak Évimre , altató orvost és a műtétet elvégző orvost kellett keresnie.
Nekem ez is nagyon furcsa és vad dolognak tűnt.
Miért a betegeknek kell rohangászni és vadászni egy egy orvos után?
Ha esetleg nincs olyan állapotban, hogy rohangálni és vadászni tudjon és nincs hozzátartozója sem aki rohangálna az mit csinál?
Tudom szabad orvos választás van és nagyon kevés az az orvos itt aki igazán jól tud műteni és altatni :(
De ki és milyen értékek és infók után tudja azt eldönteni ,hogy ki a jó orvos?
Szóval egy újabb kihívás és újabb megpróbáltatások sora várta Évimet.
folyt.köv.
